Milánó legjobb fagyizója 2. - CioccolatinItaliani

Az előző hétvégét Milánóban töltöttem. A legnagyobb fagyis élményemről, a GROM-ról már az előző bejegyzésemben áradoztam egy sort. Még rengeteg mindenről tervezek beszámolni Nektek, de jöjjön a 2. legklasszabb fagyizó, ahol jártunk. A CioccolatinItaliani. 

Mivel Böbe barátnőm is éppen ezen a hétvégén volt kint a barátnőjével Milánóban, megbeszéltük, hogy pénteken délután 3-kor találkozunk a dóm bal sarkánál és megmutatja nekünk 1-2 kedvenc helyét. Az egyik egyik nagyon népszerű panzerotti-zó helye volt (arról fog szólni a következő bejegyzésem), majd pontosan szembe vele kígyózott a sor a CioccolatinItaliani előtt. 

Belépve a fagyizóba, először is ki kell állni a kisebb vagy éppen nagyobb sort a pénztárnál. Ekkor csak elég annyit megmondani, hogy tölcsérben vagy kis kapszliban, illetve hogy mekkora adagot kérünk. Böbe már felkészített minket rá, hogy itt a kicsi adaggal is bőven jól lehet lakni, így mi is azt kértünk. A pénztárnál fizetéskor kaptunk egy sorszámot. Olyan volt  elsőre az érzésem, mint egy bankban vagy postán lennénk (ahogy kijelzőn követed, mikor következik a Te sorszámod), aztán persze megértettem, miért találták ki ezt a rendszert. Annyira tömött az egész üzlet vásárlókkal, hogy enélkül képtelenség lenne rendet tartani, így is tolakodnak az emberek, hogy minél többet lássanak a pultnál abból, hogyan adagolják ki a lapátokkal a fagyit a tölcsérbe. Hihetetlen profi volt minden kiszolgáló, tátott szájjal nézte őket mindenki. Amíg vártunk a sorunkra, persze volt idő körbenézni még az üzletben. Nagy üvegvitrinekben legalább 10 kg-os hatalmas fehér és étcsoki tömböket láttunk. A szlogenjüknek megfelelően "We do it in front of everyone" nagyon büszkék arra, hogy mindent a vevők szeme előtt láttára készítenek, így az alapanyagokat is közszemlére teszik.

A hely különlegessége, amiről Böbe nekem előtte már ódákat zengett az az, hogy ha tölcsérben kéred a fagyit, a tölcsér aljába mindenek előtt forró csokit tesznek. Tavaly még csak kétféle ízből lehetett választani. Idén már tej-, ét- és fehér csoki közül választhattunk. Ezt követően választunk a több mint 20 féle fagyiból.

Anyum forró étcsokival a tölcsér aljában pistacchio-t és limone di sorrento-t választott, én pedig forró fehér csoki alapra pistacchio-t - az eladó srác rábeszélésére - variegato nutella-t (alapvetően krémes vaníliás fagyi, min. 1 evőkanál nutellát rácsorgatva a tetején) választottam. Az én fagyikompozíciómat láthatjátok a fenti képen. Minden fagyi tetejére természetesen ment 1-1 lap ostya is dekorációként.

A fagyi nagyon finom, krémes volt (kivéve a citromot, ami inkább sorbet jellegű volt és anyum elmondása szerint lehetett volna még sokkal citromosabb). Az én kétféle ízű fagyimból a pisztácia győzött. Nagyon krémes volt, hihetetlenül intenzív pisztácia ízű, hatalmas pisztácia darabokkal benne. A nutellás fagyi is finom volt, ötletes volt a külön rácsorgatott valódi nutella. Az ostya is friss és ropogós volt. Amire a fagyi végére értem, már a kipukkadás határán álltam, a tölcsér alján lévő forró fehér csokit már szinte alig bírtam kikanalazni, annyira sok volt. És ez volt a kis adag. Mekkora lehet a többi? Ki bírja azt megenni? 

Árak tekintetében Olaszország többi fagyizójához hasonló árakkal dolgoznak. Kicsit drágább ugyan (3 €), mint a Grom, ahol ugyanez a méret 2,50€, de ez valószínűleg betudható az extra csokinak a tölcsér aljában + ostyának.

Összességében: nagyon látványos, egyedi, Milánón belül is igen népszerű fagyizó, ha ott jártok, nem szabad kihagyni, hiszen még a magyar általam favorizált kézműves fagyizókat is messze lehagyja. Javasolom azonban, hogy Ti is először itt kezdjetek és utána próbáljátok ki a Grom-ot, így mindkettő teljesen el fog varázsolni Titeket is.

Cioccolatin I taliani

Cím: Milano, Via San Raffaele 6
Nyitvatartás:
Web: http://www.cioccolatitaliani.it/?lang=en