Macaron 1.0 - Macaron projekt

Igaz a bejegyzés címében 1.0. szerepel, de valójában másodjára próbálkoztam a macaronnal. Stockholmban készültek ezek a kis színes macaronok, csak most jutottam ide, hogy megosszam Veletek a tapasztalataimat.

Az első próbálkozáshoz már nem is emlékszek, hogy kinek a receptjét használtam, de berepedeztek a macaronjaim, üregesek lettek belülről, mondjuk hozzáteszem, anyummal készítettem őket otthon, ahol anno még nem volt digitális mérleg, plusz a sütőben sem bízok meg 100%-osan, mert szerintem nem egyenletesen süt. Ezek egyike is bőven elegendő, hogy sikerélmény nélkül maradtam.

A fentiek okán a második forduló alkalmával több blog alapos átolvasása után Nassoló Naplopónál kötöttem ki. Van, aki szerint nem kell napokig tojásfehérjét szobahőmérsékleten pihentetni, van, aki arra esküszik, hogy ez felesleges.Ezek közé tartozik Nassoló Naplopó is. Neki sikerült 4 napos készülés nélkül is gyönyörű tökéletes színes macaronokat gyártani. Na, gondoltam, ez lesz az én tuti receptem is...mindent grammra pontosan kimértem, előkészítettem, minden úgy nézett ki, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva...mindaddig, amíg be nem raktam őket a sütőbe... kb. 5 perc után a kis korongok nagy részének a teteje elkezdett repedezni és többségük végül üreges is lett. Azért már egy fokkal sikeresebb lett ez az adag, mint a múltkori.

Reméltem, hogy ezzel a recepttel összejön, de sajnos nem így lett. Nem baj, nem adom fel, nem fognak ezek a kis színes, szagos cukros habcsókok kifogni rajtam!!!

Az én sikertelenségem ellenére megosztom a receptet, mert másnak lehet, hogy összejön. 

Mindenesetre a két próbálkozás után eldöntöttem, hogy legközelebb "fehérjétpárnapigpihentetős" receptet próbálok ki. Reméljük, csak ez hibádzott eddig :) 

Hozzávalók:
80 g tojásfehérje
125 g kristálycukor
100 g darált mandula
100 g porcukor

35 g víz

Mandula előkészítése
A darált mandulát nem készen vettem, hanem szeletelt mandulát és azt daráltam le kávédarálón. Így állítólag sokkal finomabb szemcsés lesz, mint a bolti darált mandula (ennek ellenére a következő próbához már beszereztem az ICA-ban - svéd CBA - egy 20 dkg-os darált mandulát, hátha svédhonban kicsit jobb minőségű). Otthoni darálás során azért arra figyeljünk, hogy ne daráljuk túl sokáig, mert olajos mag lévén kicsapódhat belőle az olaj, ami nem tesz jót a macaronoknak.

Tojás előkészítése 
Ez a recept szerint elég pár órát pihentetni szobahőmérsékleten a tojásokat. (Legközelebb nem így teszek!!). Különválasztjuk a tojások sárgáját és fehérjét kimérjük a szükséges 80 grammot.


Piszke szerint szobahőmérsékleten 1 napig kell tárolva öregíteni VAGY hűtőben lefedve 5 napig.

Macaron készítés indul...
A darált mandulát és a porcukrot összekeverjük és leszitáljuk egy nagy tálba. Ehhez hozzákeverjük a tojásfehérje felét, pontosan 40 grammot. Ha alaposan elkavartuk a hozzávalókat, egy elég sűrű masszát fogunk kapni.

A tojásfehérje másik felét összekeverjük 25 gramm kristálycukorral. Egy nagy tálban a tojásfehérjét kézi mixerrel kemény habbá verjük. Ha már majdnem készen vagyunk, a harmadik kezünkkel feltesszük a lenti szirupot főzni. :)

Szirup: A maradék 100 gramm kristálycukrot a vízzel elkeverve egy lábasban elkezdjük sziruppá főzni. (Ennél a lépésnél szokták sokan írni, hogy hőmérőzni kell a szirupot, hogy ne legyen x foknál melegebb. Mivel nincs -még- hőmérőm, így bízva Nassoló Naplopó receptjében, ezt a lépést én is elegánsan kihagytam.) A forrástól számított 4-5 percig forraljuk, 

Ha kész a szirupunk, újra beizzítjuk a kézi mixerünket, majd folyamatos keverés mellett a szirupot elkezdjük belecsorgatni a habba. Addig keverjük a masszát, amíg a ki nem hűl a szirupos habunk.  Elvileg akkor dolgoztunk jól, ha szép fényes lesz és nyúlós lesz. (Szerintem ezt a lépést is sikerült még abszolválnom.)

Ha készen vagyunk, egy szélesebb fakanállal vagy erre a célra feltalált hablapáttal óvatosan beleforgatjuk a mandulás-tojásfehérjés-porcukros masszánkhoz.

Ha színezni szeretnénk a macaronokat, ennél a lépésnél hozzáadhatjuk a masszához. (Én a rózsaszín macaronokhoz a Stockholmban vett por alapú természetes ételfestéket használtam, a zöldekhez pedig folyékony ételfestéket. Mivel a folyékony állagú festékkel módjával kell bánni, mert megváltoztathatja a massza állagát, így épp csak egy pöttynyit tettem bele.) Ha jól dolgoztunk, egy viszonylag folyékony masszánk születik, amit azonnal lehet is habzsákba tölteni.

A sütőt előmelegítjük 150°C-ra.

Sütőpapírral bélelt tepsikre nyomkodjuk a masszát, kb. 20 forintos méretűre. Arra figyeljünk, hogy hagyjunk elegendő helyet közöttük, mert kicsit szétfolynak a tepsin. Valakinél olvastam, hogy ha biztosra akarunk menni, csapkodjuk a tepsit kétszer-háromszor az asztalhoz, így a macaronokból kimegy a felesleges levegő. (Ahogy kell, én csapkodtam is, ezen ne múljon a boldogság. :))

Csapkodás után mehetnek is a sütőbe a macaronjaink, kb. 15 perc alatt megsülnek. Nekem meg is sültek, de ennél a lépésnél fagyott le a mosoly is az arcomról....

Na de a kedvemet ez sem szegi, próbálkozok tovább! :)

Egyébként majdnem eljutottunk Anna barátnőmmel a Chefparadehoz macaron készítő tanfolyamra, ezt a csodás ajándékot kaptam tőle a születésnapomra!!! :) De közbejött a Mindmegette-Lidl receptversenyen nyert főzőtanfolyam, amit hihetetlen módon ugyanarra a napra szerveztek, mint a macaron tanfolyam lett volna. Sajnos idén már nem fértünk be másik tanfolyamra, így a mostani alkalmunkat olasz karácsonyi édességes kurzusra váltjuk be (az is szuperjó lesz, ebben biztos vagyok), de megbeszéltük Annával, hogy jövő év elején mindenképp bepótoljuk a macaron tanfolyamunkat!! Alig várom!!!

Read More

Színes minitortácskák a télben: zöldséges-sajtos quiche

Szombaton reggelire dobtam össze ezt a három quiche-t, hiszen fel kellett avassam az újonnan beszerzett mini szilikonos piteformáimat. A tészta alapjához a francia tésztamester, Michael Roux Tésztavarázs című könyvében található receptjét használtam. A lenti mennyiséget én feleztem, így lett elég 3 db pitéhez. A lenti adagokat kb. 6 db 10 cm-es kis pitéhez írtam.

Hozzávalók:
A tésztához:
250 g liszt
1 tojás
150 g puha vaj
1 teáskanál só
1 csipet cukor
1 evőkanál hideg tej (én ehelyett joghurtot használtam)

A töltelékhez (amit most én használtam):
2 db kockasajt
2 kisebb kápia paprika
1 közepes fej vöröshagyma
olíva olaj
só, bors, szerecsendió
1 tojás + 2 tojás sárgája
2 dl főzőtejszín
kevés apróra vágott zöldségzöldje

1. A tésztát a szokásos módon begyúrjuk. Egy tálban a lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a sót cukrot, majd a tojással nem túl kemény, de nem túl lágy tésztát gyúrunk. Ha kell, adunk hozzá egy kis joghurtot. Kb. fél órára betesszük a hűtőbe pihenni.

2. A hűtőből kivéve, lisztezett felületen nagyon vékonyra, kb. 2 mm vastagra nyújtjuk a tésztát. Ezzel egy időben előmelegítjük a sütőt 190°C-ra. A tésztából kiszaggatunk akkora darabokat, amelyek pont beleillenek a piteformáinkba. Az előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt vakra sütjük. 

(Annak, aki még nem találkozott ezzel a kifejezéssel, a vakra sütés vagy más néven elősütés  azt jelenti, hogy a kinyújtott tésztánkra, miután belehelyezzük a sütőformánkba, sütőpapírt, majd sütőbabot helyezünk, és azzal együtt sütjük ki. Ez azt a célt szolgálja, hogy sütés közben a tészta közepe ne hólyagosodjon, puklisodjon fel.)

3. Amíg a tészta a sütőben van, előkészítjük a tölteléket. Ehhez a megpucolt és apróra vágott hagymát kevés olíva olajon megdinszteljük, majd hozzáadjuk a vékony csíkokra vágott paprikát és puhára pároljuk őket. Egy másik edényben a tojást elkeverjük a tejszínnel és a sajttal, sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót szórunk bele, majd hozzákeverjük a zöldségekhez.

4. A majdnem teljesen megsült kosárkáinkat megtöltjük a tejszínes, tojásos, zöldséges töltelékkel, majd visszahelyezzük a sütőbe és újabb kb. 15 perc alatt szépen megsütjük.

Read More

Spájzoltunk - WAMP Spájz élménybeszámoló

Ma délelőtt kilátogatottunk anyummal és Anna barátnőmmel. a WAMP Spájzra. A múltkorihoz hasonló felhozatallal, kiállítókkal találkoztunk.

 A WAMP Spájz beharangozójában megígért szekciókon végigmenve elsőként a Friss kenyerek illata csapta meg az orrunkat. Nem is akármelyik pékség termékeit kóstolhattuk meg. A Marmorstein Pékség messze földön híres finom pékáruiról, ezúttal a diós-mazsolás teljes kiőrlésű kenyerüket és a vajas kiflijüket kóstolhattuk meg. A kenyér mennyei volt, ezt kóstoltuk először, így nagy reményekkel haraptunk bele a kiflivégbe...őszintén ettől többet vártunk, főleg a többi árujukat ismerve, pár perccel az emlékezetes diós kenyér után.

Nemrégen, október közepén jelent meg egy Origo Stáfelspicc cikk a budapesti csúcskategóriás pékségek áruinak teszteléséről, ahol vitte a pálmát a Marmorstein kenyere. Ezt abszolút elismerem. Végszóként talán annyit róluk, hogy szerintem, aki betér hozzájuk, mindenképp valami különlegességet vegyen.

Pékségek közül egyébként még kint volt az Á table! francia pékség is. Az ő áraik a Marmorsteinéhez képest barátibbak voltak, bár kóstolni még nem kóstoltam a termékeiket, de annyit hallottam már róluk, hogy elhiszem, hogy tényleg igazi kis Franciaországot hoztak el a Retek utcai (1026 Budapest, Retek utca 6.) üzletükbe és az augusztusban megnyitott Arany János utcai (1051 Budapest, Arany János utca 16.) üzletükbe. 

Igaz kenyeret nem kóstoltunk náluk, viszont valami mást annál inkább. Nem csodálatosan néznek ki, ahogyan hátulról megvilágítja őket a novemberi napsugár? Haha...mintha egy regényt olvasnék.

Na szóval komolyra fordítva a szót (macaron terén nem ismerek tréfát), végignézve a WAMP macaron kínálatát, abszolút itt voltak a legcsábítóbbak a kis csodasütemények. Nagyon sokféle ízesítésűt kínáltak: volt csokis, pisztáciás, mákos, almás-fahéjas, passiógyümölcsös, meg...vörösboros (én neveztem el így, mondta a minket kiszolgáló úr, hogy utánam egész nap ilyen néven fogja árulni...hahaha...vallójában csak annyi történt, hogy egyszerűen nem tudtam megjegyezni a hosszú felsorolás végén ennek az egynek a nevét, de végül csak felírtam a rövid verzióját: meggylekváros-pálinkás). 

Szóval én ezt a csodás kis vörösborosat kértem, anyum pisztáciásat, Anna mákosat. Még szerencse, hogy anyuval feleztünk, mert a pisztáciás verte az én kis pálinkásom ízét. Igazi pisztácia íze volt, biztos nem csak ételfestékkel színezték meg a krémet. Anna a mákostól nem volt annyira elájulva (finom, finom, de nem volt elmondása szerint túl karakteres íze).

A macaronoktól tovább ballagva a méz-chili-chutney szekció felé vettük az irányt, ahol beleszerettem Axi's céklás-narancsos-gyömbéres chutney-jába. Már el is képzeltem, hogy 2 hét múlva Stockholmban készítek (először persze csak egy próbaadagot valami finom húshoz). Ha sikeres lesz, fogok ipari mennyiségben is készíteni saját felhasználás mellett, ajándékba, karácsonyra, barátoknak, családnak.

Ezután a stand után jutottunk el a kistermelői chili-részlegre, ahol anyumat a Chili Hungária Manufaktúránál elérte a végzete és teljesen beleszeretett egy édes chililekvárba. Egy nagy üveggel be is zsebelt azonnal. :) Ezenkívül olyan érdekességeket készítenek, mint füstölt só füstölt húsokhoz, sárkánypor (fogalmam sincs, azt hogyan és mihez fogyasztják), chilis só, juhász só, ezenkívül mindenféle chilis csoda: chilis méz, chilis lekvár különböző alapízzel, és persze volt hagyományos házi paprikakrém,  és a különlegesség, a tüze mennykő chilikrém. Egy ropit belemártva már a számhoz akartam tartani, amikor mondták, hogy óvatosan, mert ez tényleg nagyon csíp. Bár én jól bírom az erőset, azért óvatos voltam és csak éppen megnyaltam a ropit. Meg kell hagyni, erősnek erős volt, még nekem is, de azért könnyezésig még most sem jutottam.

Volt még kismillió különböző lekváros kistermelő. Ennél a standnál Zsámberger Szilvia árulta szintén különleges ízesítésű házi lekvárjait, zöldségkrémjeit. Nekem a mákos-almás ízlett nagyon. Biztos nem volt benne sok mák, az alma csak a töltőtömeget adta, meg hogy kicsit lazítsa, de nagyon karakteres mák íze volt. :) Imádtam. Emellett volt áfonyás lilahagyma lekvár, fehércsokis eperlekvár, csicsóka lekvár banánnal, karamellás fehérboros fügelekvár...és még sok-sok más finomság.

És aki még kifele menet le akart gurítani egy kis kézműves sört a Főzdebuszból, az a csodás őszi napsütésben vígan megtehette.... mi most kihagytuk, mivel nem reggeliztünk, de hozzáteszem én nagy rajongójuk vagyok!

See you next time!!!

Read More

Bonbon projekt 1.0. Citromos fehér csoki krémes bonbon meggylekvárral

A hosszú hétvégék tökéletes alkalmat kínálnak régóta halogatott ételek, sütemények, receptek kipróbálására. A hétvégét részben ezen hóbortomnak szántam. Egyrészt tegnap elkészültek eme csodás bonbonok, ma pedig a gyömbéres-fahéjas vilmoskörte dzsem. Wowowowow!! Mindegyiket ugyan először készítettem, de valami különlegeset, egyedit szerettem volna alkotni és szerintem, csak hogy "szerény" legyek, jól sikerültek. 

Azt megállapítottam, hogy bonbon terén van még mit fejlődni (szeretném, ha olyan igazi szép fényesek lennének). Technikában, variációkban, ízekben, formákban, de ami a lényeg, hogy a tízből nyolc egyben kijött a formából. Másrészt ki kellett próbálnom, mert 2 hét múlva Stockholmban élesben fogom őket elkészíteni és akkor nem éghetek be valami nyomott bonbonszerűséggel.

A formákat anyum vette nekem még pár héttel ezelőtt a Lidlben, de lehet kapni a Butlersben, Tescoma termékeit szinte minden konyhai felszerelés boltban, szinte mindegyik budapesti nagy bevásárlóközpontban (példák, ahol már biztosan láttam.: Allee-alagsorban a Sparral szemben, Westendben a szökőkútnál, Aréna földszintjén) felállított szilikonsütőformát kínáló standoknál, online pedig a Gasztroshopnál, Sodrófa.hu-n vagy akár Dolce Vita webboltjában is lehet rendelni. Svédországban élőknek (;-)) hasznos online webstore a FikaMera!!!!! Nemsokára én is kizárólag innen fogom beszerezni az alapanyagokat..

Kezdésként tehát csak egy táblával akartam kipróbálni, az volt a fontos, hogy lássam, hogyan kell bánni a csokival, hogyan kell temperálni, majd hogyan kikenni a formákat, hogy egyenletes legyen a csokiréteg, végül, ha eljutottam minden baki nélkül a végső mozzanatig, ne törjenek szét, amikor kivarázsolom őket a formából. Szóval mindehhez előzetesen benéztem kicsit Praliné Zsuzsi, Csak a Puffin blogjára, hogy az alapokat lássam és ihletet merítsek. Így jutottam el egy citromos fehércsoki krémes, meggylekváros töltelékes bonbonig.

Igyekeztem a legfontosabb tudnivalókat összefoglalni, amik egy hozzám hasonló kezdő bonbonozónak tudni érdemes mielőtt belevág egy ilyen projektbe.

Hozzávalók (10 darabhoz):

10 dkg étcsoki (legalább 60%-os)

Töltelékhez:

2 evőkanál tejszín

5 dkg fehér csoki

2 kávéskanál natúr joghurt

1/2 citrom reszelt héja

+ házi meggylekvár

1. Első lépésként elkészítjük a tölteléket. Ehhez a tejszínt a fehér csokival folyamatos kevergetés mellett összeolvasztjuk egy kis lábasban. Ha a krém homogén, félretesszük hűlni. Ha a krém kihűlt (kb 5-10 perc), hozzákeverjük a joghurtot és a reszelt citromhéjat. Félretesszük megint, amíg elkészítjük a csokiburkot.

2. A csoki 2/3-át egy másik lábasban folyamatosa kevergetés mellett lassan felolvasztjuk. Ha teljesen felolvadt, levesszük a tűzről és a maradék csokit beleforgatjuk és addig kevergetjük, amíg fel nem olvad az is benne teljesen.

A csoki felolvasztásának, majd temperálásának lehetséges módjairól olvashatsz Praliné Zsuzsinál. Szerinte vagy vízgőz felett vagy mikróban kell felolvasztani a csokit, de a legfontosabb, hogy maghőmérővel figyeljük a csoki hőmérsékletét, mert ha pl. túlmelegítjük, amiatt is előfordulhat, hogy nem lesz fényes a csokink.

3. Egy ecset segítségével (általános iskolában használt rajzecset tökéletesen megteszi, ha még nem szereztünk be külön erre a célra gyárott bonbonecsetet) a bonbon forma mélyedéseit egyenletesen kikenjünk csokival. Fény felé tartva ellenőrizzük le, hogy biztos nem maradt-e ki sehol egy kis lyuk a mélyedésekben, különben ott csodálatosan ki fog folyni a töltelékünk. Tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen. Ha biztosra akarunk menni (ahogy én is az első alkalommal), még egy rétegben kenjünk ki csokival. (Ha időközben kihűlne a csokink, nyugodtan melegítsük újra.)

4. Ha megdermedt a csokiburkunk, egy minikanállal (vagy habzsákkal - bár szerintem ekkora mennyiségért kár bekoszolni a habzsákot) elosztjuk a mélyedésekbe a citromos fehér csokis krémet, teszünk rá kb. ugyanannyi meggylekvárt, úgy hogy pár milliméternyi helyet hagyjunk még a bonbon talpának, amivel lezárjuk teljesen őket. Egy spatula segítségével kaparjuk le a felesleges csokit, így lesz szép egyenletes, lapos a talpuk.

5. Ha készen vagyunk, tegyük megint hűtőbe minimum egy órára (de egy éjszakára is, semmi baja nem lesz tőle), majd óvatosan fordítsuk ki a szilikon formából őket és már fogyaszthatjuk is. 10 bonbon Nálatok meddig lenne elég? :)

Nagyon finom roppanós lett a csokiburok, a krém kellemesen lágy citromos, a kicsit savanykás meggylekvárral együtt pedig nagyon különleges páros lett.

Read More

Almás-fahéjas muffin diómorzsával

Én már teljesen télies hangulatban vagyok, különösen amikor elkezdett illatozni a fahéjas alma illat a sütőből. Egyszerű (3 lépésben összefoglalható), finom, puha és nagyon téli.

Hozzávalók (6 darabhoz):
1 tojás
1,5 dl natúr joghurt
3,5 dkg vaj vagy margarin
12 dkg liszt
1 teáskanál fahéj
csipet só
8 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
1 teáskanál szódabikarbóna
1 közepes méretű alma

Díszítéshez:
1 marék durvára tört dió + 1 evőkanál cukor

1. Egy nagy tálban összekeverjük a tojás, joghurtot. Egy másikban a lisztet a sóval, szódabikarbónával, fahéjjal, cukorral keverjük összes, és ehhez keverjük hozzá a tojásos joghurtot, majd a reszelt almát.

2. A sütőt előmelegítjük 200°C-ra. 

3. Muffin papírral kibélelt formákba kanalazzuk a masszát, cukorral összekevert dióval megszórjuk és előmelegített sütőben kb. 20-30 perc alatt megsütjük.

Read More